Saint Vincent és a Grenadine-szigetek. Egy napfényes karibi ország, igazi üdülőparadicsom. Ezen az egzotikus helyen is imádják a labdarúgást, sőt, nemcsak szeretik, de az ország adottságaihoz képest egész jól is művelik e sportot. A Saint Vincent-i labdarúgó válogatott – avagy becenevén Vincy Heat – már kisebb sikert is elért az 1995-ös Karibi Kupán szerzett ezüstérmével. Ezenkívül a válogatottat az elmúlt bő másfél évtizedben sokáig a térség nagyágyúi (Trinidad és Tobago, Jamaica, Kuba, Haiti, Guyana, Suriname) után az egyik legerősebb csapatnak tartották. Na, de hogy ennek a csapatnak idehaza szurkolói is vannak? Kik, miért és hogyan lettek azok? Megválaszoljuk! Képzelt interjú a szerkesztőkkel.
Üdv, fiúk! Legyetek szívesek, mutatkozzatok be pár szóban a Népsportnak!
Puroku: A Népsporton nem nagyon ismerhettek, habár olvasója vagyok például az Ideális ívnek. A Nemzeti Sporton, valamint annak fórumán azonban már több mint 8 éve megtalálható vagyok rendszeres hozzászólóként, valamint moderátorként is.
Latz: Engem leginkább az Everton és a Boavista blogjáról ismerhettek, de én vagyok az udinese.hu szerzője is. Azt hiszem, ezzel sokmindent elmondtam magamról.
Blog a Saint Vincent-i labdarúgásról? Srácok, ez most komoly?
Puroku: Teljes mértékben. Ma már a blogolókról is blogot csinálnak, ráadásul úgy gondolom, hogy egy ilyen egzotikus ország labdarúgása több embert érdekelhet (reményeim szerint), mint néhány öngyilkos hajlamú tinédzser blogja. Ha nekik is van, akkor legyen a Vincy Heatnek is.
Latz: Legalább olyan komoly, mint például az Anzsi Mahacskala blogja.
Oké, akkor meséljétek el, mikor és hogyan kerültetek kapcsolatba a Vincy Heattel!
Puroku: Körülbelül 2004 környékén kezdhettem el játszani a Championship Manager 4 nevű játékkal. Rákerestem egy gyors csatárra, kidobta Rodney Jacket (az akkori legjobb vincenti játékost), és mivel a képességei megfelelőek voltak, valamint az egzotikus országokból mindig szívesen igazoltam (nickemet pl. egy Cook-szigeteki játékosról választottam), így leigazoltam. Remek teljesítményt nyújtott, kerestem még vincenti játékosokat, aztán már érdekelt a valódi teljesítményük is, és a lavina megállíthatatlanul elindult.
Latz: Dettó, CM. Amúgy van egyfajta perverzióm néhány távoli, szimpatikus kultúrájú ország válogatott csapata iránt. Ilyen például a portugál és kínai jegyeket ötvöző Makaó, vagy álmaim úticélja, Tahiti. Másfelől szent meggyőződésem, hogyha mondjuk Amerikai Szamoára születek, akkor simán válogatott focistává válhattam volna, így viszont...
Mi a célotok a bloggal?
Puroku: Elsősorban persze az, hogy bemutassuk az ország labdarúgóit, válogatottját. Másodsorban, hogy egy-két egyéb érdekességet is szolgáltassunk az Istenadta Nép(sport)nek. Harmadsorban pedig a magam részéről az, hogy fejlődjek az írásban is.
Latz: Ahogy Puroku is elmondta, szeretnénk jobban megismertetni ezt a gyönyörű országot és annak sportolóit a nagyérdemű közönséggel.
Mit üzentek az olvasóknak, miért lesz érdemes az oldalt böngészni?
Puroku: Mert egy kicsit kiragad a szürke hétköznapokból, valamint mert nem olyan dolgokról olvashatnak majd, amiről mindenki tud, amit már mindenki olvasott. És természetesen, majd teszünk be szép bikinis lányokat is.
Latz: A kollégám mindent elmondott.
Még valami?
Puroku & Latz: GO VINCY HEAT!