Saint Vincent és a Grenadine-szigetek labdarúgása

Vincy Heat

Vincy Heat

Kosárlabda-sztár, költő és politikus egy személyben: Adonal Foyle

2013. február 16. - Latz von W.

Azt, aki úgy hiszi, hogy a Karib-térségnek semmi köze nincs a kosárlabdához, azt ki kell ábrándítsam, nincs igaza. Elég megemlíteni a jamaicai születésű Patrick Ewing, vagy az Amerikai Virgin-szigeteken nevelkedett Tim Duncan nevét, de ott van a válogatott futballistából kosárlabdázóvá lett, szintén virgin-szigeteki Kevin Sheppard* is, na meg Puerto Rico legjobbjai, azaz J.J. Barea, Carlos Arroyo és Daniel Santiago. Jó, de hogy jön ez a Vincy Heat blogra? Nos, All-Star hétvége van az NBA-ben, Saint Vincentnek pedig megvan a maga kosárlabda-sztárja, így időszerűnek tartjuk bemutatni a szigetek egyik legismertebb sportolóját, Adonal Foyle-t.

Adonal David Foyle 1975. március 9-én született az apró Canouan szigeten, amely nagyjából félúton található Saint Vincent és Grenada között. Adonalt 15 éves korában egy amerikai pár, Joan és Jay Mandle fogadta örökbe. Nevelőszülei a New York államban, közelebbről Hamiltonban működő Colgate University professzorai voltak. Később Foyle is ennek az egyetemnek lett a hallgatója és kosárlabdázója. Szép ajánlólevéllel érkezett az egyetemre a vincenti tehetség, Foyle ugyanis már középiskolás korában megvillantotta tehetségét: a Hamilton Central Schoolt története első két állami bajnoki címéhez segítette.

A Colgate-ről tudni kell, hogy kosárlabdázás terén egyáltalán nem tartozik Amerika legjobbjai közé. Főhősünk hivatalos életrajzában azzal magyarázta választását, hogy olyan csapatban szeretett volna játszani, ahol „nyugodtabb környezetben tanulhatja el a játék alapvetéseit, ahol az edző megadja neki azt a figyelmet, amelyre szüksége van”. Bölcs döntésnek bizonyult. Az 1994 és 1997 közötti három év elegendő volt számára, hogy megdöntse az egyetem lepattanórekordját (1103), a pontok terén pedig az iskola történetének második legjobbjává vált (összesen 1776, átlagban 20,4). Sőt, 492 prakkerral az amerikai egyetemi bajnokság, az NCAA történetének legjobb dobásblokkolója lett. Ha marad mégegy évet, akkor talán megdönthetetlen rekordot állít fel (így viszont Wojciech Myrda és Jarvis Varnado is túlszárnyalta azóta), de nem maradt, mert várt rá az NBA: 1997-ben a Golden State Warriors draftolta.

A 208 centiméter magasra nőtt és legjobb formájában 122 kilót nyomó center 13 éves NBA-pályafutása során soha nem került még a közelébe sem az egyetemi pontátlagának, nagyszerű lepattanózó- és blokkolóképességét viszont a profik között is kamatoztatni tudta, mégha jobbára cserejátékosként is kapott csak szerepet. Három alkalommal végzett a liga 10 legjobb dobásblokkolója között.

Karrierjének érdemi részét a Warriorsnál töltötte, itt tíz évet húzott le. Legjobb szezonja kétségkívül a 2000/2001-es volt. Ekkor karrierlegjobb átlagokat produkált pont (5,9), blokk (2,7), lepattanó (7) és assziszt (0,8) kategóriában is, valamint átlagosan ekkor volt a legtöbbet pályán (meccsenként 25,1 percet). Ténylegesen viszont 2005/2006-ban töltötte a legtöbb időt a parketten, ekkorra stabil kezdővé vált, 72-szer volt a kezdőötös tagja. 2005 első felében élete formájában játszott: február 13-án 20 lepattanót szedett a Minnesota ellen, április 9-én pedig 20 pontot szórt megintcsak a Minnesotának. 2006-ban szerepelt először a rájátszásban, ahol sérülése miatt nem evett meg sok sót, viszont 100%-os mezőnymutatóval zárt. Hat percnyi játékidő alatt bedobott egy ziccert... Később, már Orlandóban még kétszer mutathatta meg magát a playoffban.

Sérülése sajnos kihatott a következő, 2006/2007-es szezonra is, sokkal gyengébben játszott, mint korábban, ezért a Warriors 2007 augusztusában megvált tőle. A 2007/2008-as szezonra az Orlando Magichez írt alá a veteránminimumért, évi másfél millió dollárért. Orlandóban hasznos kiegészítőember lett, a fiatal Dwight Howard cseréje, egyben mentora. 2009 februárjában a Memphis Grizzlieshez került, de márciusra már kegyvesztetté vált és elengedték. A szezon hátralévő részére visszatért Orlandóba, majd nyáron aláírt a következő szezonra is. A 2009/2010-es idényben viszont egyetlen pillanatra sem tudott pályára lépni, mivel a felkészülési időszakban artroszkópos térdműtétet végeztek el rajta. Soha nem tért már vissza a pályára, a teljesen inaktív szezont követően úgy döntött, hogy szögre akasztja a csukáját és végül 2010. augusztus 17-én bejelentette visszavonulását.

Visszavonulása után azonnal állást kapott a Magicnél (Segítsetek: director of player development – ez micsoda magyarul?), de Foyle nemcsak a kosárlabda világában tette le névjegyét. Ismert, hogy szabadidejében verseket ír. Visszavonulását is stílszerűen egy direkt arra az alkalomra írt művével, a Love song to a game cíművel jelentette be. Kedvenc alkotásait elolvashatjátok Adonal hivatalos honlapján.

Bőkezű adakozó, lévén maga is nagyon mélyről jött, nagy összegekkel támogatja a rászorulókat, főleg hazájában. 2009-ben beválasztották a World Sports Humanitarian Hall of Fame-be, vagyis a Humanitárius Sportoló Hírességek Csarnokába. Ide azelőtt csak nyolc másik NBA-játékos került.

Ezenkívül politikai aktivista is. Még egyetemista korában alapította meg a Democracy Matters nevű mozgalmat, amely többek között a nagy pénzektől független választásokért kampányol, más szóval korlátozná a pénz korlátlannak tűnő hatalmát a politikában. Egy másik általa alapított egyesület a Kerosene Lamp Foundation (Petróleumlámpa Alapítvány), amely a kosárlabdát használja eszközül annak felhívására, hogy milyen fontos a gyerekek oktatása és egészséges életmódra nevelése. Az alapítvány neve egy utalás arra a fényforrásra, amelyet Adonal használt kiskorában az esti tanuláshoz egy olyan szigeten, ahol nem volt elektromosság.

Nos, való igaz, Foyle hosszú utat járt be a parányi Canouan szigetétől Oaklanden és Orlandón át vissza a szülőhelyéig, de egy biztos: életműve követendő példaként ott loboghat minden Saint Vincent-i, de nyugodtan írhatom azt is, hogy bármelyik rosszabb körülmények között élő fiatal sportoló előtt.

 

* Sheppardról azon kívül, hogy hazája foci- és kosárválogatottját is erősítette, még két dolgot érdemes tudni. Az egyik, hogy ő a főszereplője a The Iran Job című dokumentumfilmnek, amit mindenkinek ajánlok, itt a trailer. A másikat az FM-ezőknek mondom: a srác benne van a játékban (az FM 2011-ben legalábbis még benne volt), nincsenek túl jó képességei, viszont meghálálja a bizalmat! :D

A bejegyzés trackback címe:

https://vincyheat.blog.hu/api/trackback/id/tr188258920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása